2014. június 27., péntek

3. rész- Irány a party

Sziasztok! Meghoztam a 3. részt. Jövő héten nem leszek itthon, úgyhogy nem kaptok részt, de amint tudok, hozom a következőt. Sajnálattal veszem (mégis örülök neki) hogy csak egy kommentem jött az előző irományomnál. Ha olvassátok, kérlek, hagyjatok nyomot magatok után kommentben, mert így nem tudom, érdemes-e folytatni. Vagyis azt gondolom, hogy nem. A feliratkozók száma sem nő, ami szintén bánattal tölt el. Iratkozzatok, kommenteljetek, olvassátok, élvezzétek! Nem húzom tovább az időt. Jó szórakozást!

Egy kicsit vásárolgattunk is Camille-al. Mikor visszatértünk a Palm Woods-ba, felmentem a szobámba, és pakolásztam, közben gondolkodtam. "Hogy jutottam el egy kisvárosból a hatalmas Los Angelesbe? Hogy lettem egy sorozat főszereplője? Miért pont én? "-gondolatmenetemet kopogás zavarta meg. kinyitottam az ajtót, és meglepetésemre Logan állt ott.
- Szia. Gyere be- álltam félre egy kicsit, hogy be tudjon jönni.- Te hogy-hogy itt?- csodálkoztam.
- Szia. Gondoltam, átjövök, biztos jól esne a társaság.
- És milyen volt a forgatás?- kérdeztem, mert erre nem tudtam mit válaszolni.
- Jaj, nagyon jó. Nemsokára lesz egy kis csapat bulink. Lenne kedved velem jönni?- kérdezett rá.
- Én?- sokkoltam le egy pillanatra.- Miért?
- Mert.. Te vagy a legjobb barátnőm és veled szeretnék menni. na?
- Sajnálom, de nemet kell mondanom... De hívd el Camillet, ő biztos nagyon örülne neki..- próbáltam rámutatni ama egyszerű tényre, hogy barátnőm odáig van Logge-ért.
- Hát rendben.. Akkor el is megyek hozzá.. Szia..- köszönt el.
- Szia!- kiment, majd gyorsan becsuktam utána az ajtót. Vagyis becsuktam volna, de valaki megállított.
- Szia, Christina. köszönt nekem James.
- Szia, James.
- Ömm.. kérdezni szeretnék valamit. Remélem, gyorsabb voltam mint a többiek...
- Attól függ, miről van szó.
- Lenne egy stáb party a BTR csapatának. Lennél a párom?
- Már megint?- kérdeztem nevetve.- Az előbb Logan volt itt ugyanezzel...
- És.. vele mész, ugye?...-csalódott el.
- Nem.. Átirányítottam Camille-hoz. De te hogy-hogy nem mást hívsz? Miért engem?
- Ennek több egyszerű oka van. Egy, mert Kendall Jo-val megy, Carlos pedig valamelyik Jenniferrel. Kettő, én nem szeretnék egyik Jenniferrel sem menni, mert kényesek. Három, téged ismerlek, és nagyon jó barátom vagy. Négy, az neked is jó, mert sok ott a befolyásos ember, és hamar híres lehetsz.
- Huh.. Nyomós érvek. Tudod mit?.. Igen, veled megyek.
- Ez remek!- ujjongott.- Akkor holnap este hétre érted jövök. Szia!- ment is el.
- Szia- köszöntem el, majd az ajtót nyitva hagyva- erősen gondolván, hogy Camille pár percen belül átjön elújságolni a hírt, hogy Logannel megy- ledőltem az ágyra. Igaz, nem sokáig pihengettem, mert barátosném abban a pillanatban bejött:
- Képzeld...
- Logannel mész a BTR partyba. Tudom- mondtam  unott hangon.
- Igen, de te honnan tudod?
- Először engem hívott, de nemet mondtam, és én ajánlottam neki, hogy menjen veled- ennél a kijelentésnél Cami a nyakamba ugrott.
- Köszi, köszi, köszi- és még vagy 1000 hasonló szó hangzott el a száján.- De várj, te nem jössz?
- De, megyek. James-szel. És mielőtt azt hinnéd, hogy szeretem, vagy akár hogy tetszik is, ki kell, hogy ábrándítsalak. Észérvekkel győzött meg, és nem is fogok rá sosem úgy tekinteni, mint egy pasira, akivel egy párként mutatkoznék.
- Ami késik nem múlik. Na gyere, vegyünk valami rendes partyruhát, mert amit ma vettünk, ilyen helyre nem való.- Ragadta meg a karom, és megint vásárolni indultunk. A végeredmény a következő lett:
Camille ruhája:

















Az én ruhám:

















- Remek, készen állunk a partira- mondta barátnőm, és mindketten elnevettük magunkat.

2014. június 24., kedd

2. rész- Az első forgatás

Sziasztok! Visszatértem, és megpróbálom ugyan olyan jól, átélve megírni a blogot, mint eddig. Nem húzom tovább az időt, jöjjön a rész.

A többiek kitörő lelkesedéssel fogadták a hírt.
- Gratulálok, ifjú Padawan!- mondta Camille. Hogy ezzel mire akart célozni? Talán arra, hogy nélküle sosem sikerült volna.
- Köszönöm- öleltem meg szorosan barátnőmet, majd sorra a többieket is.
Nemsokára megkaptam a forgatás helyszínét és időpontját is. Persze fel is kellett mondanom... Így hát lementünk drága főnökömhöz, és közöltem vele, hogy főszerepet kaptam egy sorozatban, így nem dolgozom neki tovább. Mit ne mondjak, nem örült neki, hogy már megint új munkaerőt kellett keresnie, de ez van..
*Másnap*
Reggel izgatottan ébredtem, de ez el is szállt, amikor az órára pillantottam. Felváltotta a kapkodás, ugyanis egy órám volt odaérni. Elkészültem, és az utolsó pillanatban estem be a forgatásra. Az első részben már énekelnem kell, ami azért gáz, mert sosem képeztem a hangom, mindig csak otthon, magamban énekelgettem. Na nem baj, mindent el kell kezdeni egyszer. Ahogy a forgatást is el kellett volna, ha a rendező megjelent volna időben. Persze feltaláltuk magunkat, mert megismerkedtem kollégáimmal. Csináltunk egy képet is, hogy a többieknek meg tudjam mutatni:
Sorrendben: Én, Daniella, Liz, Avan, Ariana, Matt és Leon. Jó kis csapat lett, mit ne mondjak. Egy fél óra késéssel, de elkezdtük a forgatást. A többiek mind annyira profik!! El sem hiszem, hogy egy ilyen helyre kerültem. Egy valóra vált álom. Az énekes részen túl voltam, de még hátra volt egy csók. Egy csók Avannal. nagyon féltem, de profin megoldottuk. Hihetetlenül cuki, és jól is csókol, de nem tudok rá másként tekinteni, csak mint egy barát. Ahogy láttam, Lizzel már más a helyzet... Úgy nézett rá, mint aki SZERELMES. Csupa nagybetűvel. Milyen cukik! A forgatás végén visszamentem a Palm woods-ba. Vagyis visszamentem volna, de út közben találkoztam a BTR tagjaival.
- Sziasztooook!- köszöntöttem őket. Mindenki egy nagy mosollyal köszönt.
- Milyen volt a forgatás?- érdeklődött Kendall.
- Eszméletlen!- kezdtem el áradozni, és mindent szóról-szóra elmondtam nekik. Úgy tűnt, érdekli őket, tehát a képet is megmutattam. Carlos nagyon furcsánbámulta a képet.
- Carlitos, minden rendben?- mosolyodtam el.
- Igen, csak ez a lány....- mutatott vörös hajú munkatársamra, közben gondolkozott a nevén.
- Ariana?
- Igen. Olyan szép..
- Tudom, és nem értem, miért nem ő kapta meg a főszerepet. Mondjuk nagyon illik rá ez az őrültség, szelesség, amit most alakít, de akkor is.
- Mert te is iszonyú tehetséges vagy- mondta Logan.
- Ömm.... Köszi, de nem hinném. Legalábbis még nem gondolom...- pirultam el kissé.- Ti merre?
- Szintén forgatni- közölte James.
- Uuuu, nem tartasz velünk?- jutott eszébe Logannek, és a többiek helyeseltek.
- Nem is tudom... Nem akarok zavarni. Inkább hazamegyek, és csinálok valamit Camillal.
- Hát jó, de ha mégis kedvet kapnál hozzá, ugyan abban az épületben vagyunk, ahol ti, csak a 15-ös studióban. Várunk!- köszönt el James, majd továbbmentek. Most vettem észre, hogy ennek a gyereknek milyen szép a mosolya.. Nem, miket is gondolok, a karrierem az első és legfontosabb.
Mikor hazaértem rögtön barátosnőmhöz vettem az irányt. Bekopogtam, majd mikor kinyitottam, szinte köszönés és kérdezés nélkül meséltem el neki a napomat.
- És neked milyen napod volt?- kérdeztem.
- Most készülök egy meghallgatásra.. Egy pompomlányos film. Remélem, bekerülök.
- Annyira jó vagy, tuti felvesznek- biztattam.
- Gondolod?
- Tudom- mondtam, majd megöleltem.- nem megyünk el enni? Olyan éhes vagyok... Alig ettem valamit...
- Hát jó. kínai?- kérdezte.
- Mintha már ezer éve ismernél- mosolyodtam el, mert pont az volt a gondolataimban. Elmentünk egy közeli kajáldába, és rendeltünk. Mögöttünk össze-összesúgott néhány 16 év körüli lány, majd egy bátrabb odajött, és megkérdezte:
- Szia! Te vagy Christina Young, a V, mint Victoriából?
- Szia. Igen, én. De honnan tudod? Még csak most forgattunk először..
- Fent van a főcímdal a videómegosztón...- mondta a lány, mire gyorsan előkaptam a mobilom, és megnéztem. Hihetetlen lett. Igaz, szöveggel van fent, de az én képem van mellette.Ezt nem hiszem el!!- Kérhetnék egy autogramot és egy képet?...
- Hát persze!- mosolyogtam. Hihetetlen boldog lettem abban a pillanatban.

2014. június 15., vasárnap

Visszatértem!

Sziasztok. Rettentően sajnálom. Hogy mit? Hogy nem törődtem a bloggal. Kereshetném a kifogásokat, hogy nincs időm, sok a tanulnivaló, stb, de nem akarom. Ha akartam volna, írtam volna bejegyzést, írtam volna a történetet. Ezek után valaki velem tartana, ha folytatnám? Kommentbe várom a válaszokat. Remélem sok IGEN fog születni, mert szeretném folytatni, de azt csak olvasókkal lehet. Úgyhogy hajrá, kommenteljetek!
Puszi: Marcsi.

2014. január 1., szerda

1. rész- Az első lehetőség

Sziasztok! Úgy döntöttwm, folytatom a blogot. Remélem, akik feliratkoztak, velem tartanak, és jönnek még többen.. Nem is rizsázok tovább, jöjjön az első rész. Jó olvasást!

Tehát a buli. Rengeteget beszélgettem a szomszédokkal. no meg persze buli nem maradhat pia nélkül.. Azt hiszem eléggé be lehettem rúgva mert a buli felétől semmire nem emlékszem. Annyi maradt meg, hogy elkezdtem veszekedni James-szel. De miért? Rengeteg kérdés kavargott a fejemben, de Camille megzavart:
- Ma lesz egy meghallgatás. Ha akarsz, velem jöhetsz- mosolyodott el.
- Az nagyon jó lenne, mert már most utálok Bittersnek dolgozni.
- El tudom képzelni- szólt közbe vitapartnerem.
- Akkor megyünk?- türelmetlenkeett Camille.
- Jövök, na- válaszoltam nagy mosollyal, és köszönés nélkül távoztunk. Elmentünk a 2H-ba, ami Camille szobája.
- Itt a szöveg- nyomott a keszembe egy lapot. Olvasgasd amíg én keresek neked egy ruhát- mondta szinte parancsolva.
- Igenis, kapitány!- próbáltam  komoly maradni, de nem ment. Bele-bele néztem a szövegbe. Egy csajról szól, aki bekerül egy új környezetbe. Mily kreatív.. De ez a szerep rám illik, hisz a való életben is ilyen helyzetben vagyok. Sima ügy.
- Na sikerült beleélni magad?- szakított félbe barátnőm.
- Nem nehéz- mosolyogtam.- Simán.
- Majd meglátjuk, de itt a ruha. a sminked meg a hajad csináld meg te- közölte.
-Köszi. Én is szeretlek- már most úgy érzem, hogy megtaláltam az igaz barátnőmet.
- Te is készülődj, mert elkésünk..- siettettem.
- Jólvan, jólvan.
* Egy óra múlva*
Itt vagyunk a meghallgatáson. Jaaj remélem hogy nem szúrom el. Nagyon izgulok, de barátnőm nyugtatott.
- Én jövök- szólalt meg.- Szoríts!!- majd el is tűnt. Pillanat alatt készen volt, és engem szólítottak. Mégjobban elrakadt magával a szerep, és úgy vettem le a reakcióból, hogy tetszett nekik.  Kíváncsi leszek az eredményre.
Szerencsére nem sokat kellett rá várni. Alig értünk vissza, és mentünk át a srácokhoz, csörgött Camille telefonja.
- Haló?.. Igen. Nem. Köszönöm.
- Na megkaptad?- érdeklődött Logan.
- Nem. De sebaj, majd a következő fog- jelenette ki teljes nyugalommal. Egy- két perc telt el csak, és az én telefonom is csörgött.
- Szép napot. Igen, én. Tényeg? Ez nagyon jó. Köszönöm. Visszhall.- letettem, majd egy nagy mosollyal közöltem, hogy igen, megkaptam.

2013. október 20., vasárnap

Prológus

Sziasztok! Belefogtam egy új blogba, amit remélem olvasni, és szeretni fogtok. Én szívvel-lélekkel mindent megteszek, hogy a visszalátogatók száma nagy legyen, sokan szeressék ezt a kis történetet. Felitarkozni már lehet! Jó olvasást.


Christina Young vagyok. Floridából költöztem Los Angelesbe, hogy valóra váltsam a legmerészebb álmaimat is, de ehelyett csak egy bejárónő féle vagyok a Palmwoods-ban. Mondjuk legalább a hírességek otthonában, ahonnan elindulhat a karrierem. Egy hónapja költöztem ide, és rögtön rátaláltam a legjobb barátnőmre, Camille Robinson személyében. Rajta keresztül megismertem a Big Time Rush tagjait, akik szintén nagyon jó fejek. Az én drága barátosném közölte, hogy Logan az övé. "Egyességet" kötöttünk, hogy segítenem kell neki, hogy összejöjjenek. Mit ne mondjak, nem igazán örülök neki, mert nem szeretek belefolyni az ilyenekbe. Főleg akkor, ha a srác közben beleszeret egy másik csajba, és vele akar összejönni. Hogy hogyan jutottunk idáig, és hogy ismerkedtünk meg?! Ez egy egészen furcsa történet. Körülbelül egy éve lehetett. A nap gyönyörűen világított végig a los angelesi utcákon, de szomorú is voltam. A reptérről egy taxiba szállva vettem észre, hogy nincs meg a pénztárcám. Nem örültem, de szóltam a sofőrnek, aki szó szerint kidobott a kocsiból.
- Remek..- gondoltam.- Az első napom LA-ben, és az utcán alhatok- végignéztem a hatalmas épületen, és áldottam Istent. Igen, ezt tettem, mert a sofőr egy szálloda előtt tett le. Itt merülhet fel a következő kérdés: Hogy lettem "házvezető"? Mivel nem volt pénzem, így Mr. Bitters-a nagyfőnök- feltételhez kötötte ott lakásomat, és boldogulásomat. Addig, míg nem szedem össze magam pénzügyileg, Budha Bob mellett én is egy csicskása vagyok a főnöknek. Amikor mentem fel a szobámba, a liftben összefutottam egy totál jó fej csajjal.
- Szia, Camille vagyok!- köszöntött.
- Örülök, hogy megismerhetlek. Én pedig szerencsétlen... Akarom mondani, Christina vagyok. Most költöztem ide.- majd elmeséltem neki tövéről-hegyére a történetet. Érdeklődéssel hallgatott, majd felajánlotta nekem a segítségét. Kipakoltunk, majd bemutatott engem a srácoknak. Csaptunk egy "Üdv itt Palmwoods-ban" bulit, ahol mindenkit jobban megismerhettem, és olyan dlgok derültek ki, ami számomra is meglepő volt.