2014. január 1., szerda

1. rész- Az első lehetőség

Sziasztok! Úgy döntöttwm, folytatom a blogot. Remélem, akik feliratkoztak, velem tartanak, és jönnek még többen.. Nem is rizsázok tovább, jöjjön az első rész. Jó olvasást!

Tehát a buli. Rengeteget beszélgettem a szomszédokkal. no meg persze buli nem maradhat pia nélkül.. Azt hiszem eléggé be lehettem rúgva mert a buli felétől semmire nem emlékszem. Annyi maradt meg, hogy elkezdtem veszekedni James-szel. De miért? Rengeteg kérdés kavargott a fejemben, de Camille megzavart:
- Ma lesz egy meghallgatás. Ha akarsz, velem jöhetsz- mosolyodott el.
- Az nagyon jó lenne, mert már most utálok Bittersnek dolgozni.
- El tudom képzelni- szólt közbe vitapartnerem.
- Akkor megyünk?- türelmetlenkeett Camille.
- Jövök, na- válaszoltam nagy mosollyal, és köszönés nélkül távoztunk. Elmentünk a 2H-ba, ami Camille szobája.
- Itt a szöveg- nyomott a keszembe egy lapot. Olvasgasd amíg én keresek neked egy ruhát- mondta szinte parancsolva.
- Igenis, kapitány!- próbáltam  komoly maradni, de nem ment. Bele-bele néztem a szövegbe. Egy csajról szól, aki bekerül egy új környezetbe. Mily kreatív.. De ez a szerep rám illik, hisz a való életben is ilyen helyzetben vagyok. Sima ügy.
- Na sikerült beleélni magad?- szakított félbe barátnőm.
- Nem nehéz- mosolyogtam.- Simán.
- Majd meglátjuk, de itt a ruha. a sminked meg a hajad csináld meg te- közölte.
-Köszi. Én is szeretlek- már most úgy érzem, hogy megtaláltam az igaz barátnőmet.
- Te is készülődj, mert elkésünk..- siettettem.
- Jólvan, jólvan.
* Egy óra múlva*
Itt vagyunk a meghallgatáson. Jaaj remélem hogy nem szúrom el. Nagyon izgulok, de barátnőm nyugtatott.
- Én jövök- szólalt meg.- Szoríts!!- majd el is tűnt. Pillanat alatt készen volt, és engem szólítottak. Mégjobban elrakadt magával a szerep, és úgy vettem le a reakcióból, hogy tetszett nekik.  Kíváncsi leszek az eredményre.
Szerencsére nem sokat kellett rá várni. Alig értünk vissza, és mentünk át a srácokhoz, csörgött Camille telefonja.
- Haló?.. Igen. Nem. Köszönöm.
- Na megkaptad?- érdeklődött Logan.
- Nem. De sebaj, majd a következő fog- jelenette ki teljes nyugalommal. Egy- két perc telt el csak, és az én telefonom is csörgött.
- Szép napot. Igen, én. Tényeg? Ez nagyon jó. Köszönöm. Visszhall.- letettem, majd egy nagy mosollyal közöltem, hogy igen, megkaptam.

3 megjegyzés: